Lesz vagyonadó Magyarországon?
A vagyonadó a tervek szerint 2027-től valósággá válik: a Pénzügyminisztérium 2026. október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsátotta a vagyonadóról szóló törvényjavaslatot (kormany.hu). Eszerint az 1 milliárd forintot meghaladó nettó vagyon e feletti részét évi 1%-os adó terhelné, az első fordulónap pedig már 2026. december 31. lenne.
A cikk írásakor (2026. október 22.) a társadalmi egyeztetés október 14-én lezárult, és a beérkezett vélemények alapján a tervezet véglegesítése, illetve parlamenti benyújtása zajlik (Növekedés.hu). A végleges törvény szövege még eltérhet az alább ismertetett tervezettől; a cikket a törvény elfogadása után frissítjük.
Kit érint a vagyonadó, és mennyi lenne?
A vagyonadó annak a belföldi illetőségű magánszemélynek szól, akinek a tartozásokkal csökkentett, törvény szerint számított vagyona meghaladja az 1 milliárd forintot – Magyarországon és külföldön lévő vagyonát együtt nézve.
| Terület | A 2026. október 6-i tervezet szerint |
| Adóalany | Belföldi és külföldi illetőségű magánszemély, valamint bizalmi vagyonkezelés és magánalapítvány („vagyonkezelési adóalany”) |
| Adóalap | Nettó vagyon (vagyonelemek értéke mínusz igazolt tartozások) 1 milliárd Ft feletti része |
| Adókulcs | 1% az adóalap 100 milliárd Ft-ig terjedő részére, 1,5% az e feletti részre |
| Hatálybalépés | 2026. december 15. |
| Első fordulónap | 2026. december 31. (utána minden év utolsó napja) |
| Bevallás és fizetés | Önadózással, a következő év augusztus 31-ig – először 2027. augusztus 31. |
| Fizetési könnyítés | Kérelemre legfeljebb 12, kivételesen 24 hónap halasztás vagy részletfizetés |
Források: kormany.hu, BDO, Ecovis.
Példa: 1,2 milliárd forint nettó vagyon esetén az adóalap 200 millió forint, az éves vagyonadó 2 millió forint. A kormány bejelentése szerint az érintettek a vagyonadó 5%-át közcélokra ajánlhatják fel (Növekedés.hu).
A hatásvizsgálat körülbelül 15 ezer magánszeméllyel és 2 ezer vagyonkezelési adóalannyal számol (SKNB). A kormány az adót az arányos közteherviseléssel indokolja; több érdekképviselet, köztük a VOSZ, a jelenlegi formájában nem támogatja, és sávos, fokozatosan felfutó kulcsokat, illetve a termelő vagyon kedvezményezését javasolja.
Mi számít bele a vagyonadó alapjába, és hogyan értékelik?
Főszabály szerint minden belföldi és külföldi vagyonelem beleszámít: ingatlan (a saját lakóingatlan is), cégrészesedés, bankbetét, értékpapír – az állampapír és a TBSZ is –, követelés, kriptoeszköz és befektetési nemesfém. A szokásos lakásberendezés kimarad, de a 3 millió forint feletti egyedi értékű műtárgy, ékszer és a 10 millió forint feletti jármű nem (BDO, Portfolio).
| Vagyonelem | Értékelés a tervezet szerint |
| Nem tőzsdei cégrészesedés | Kötelező képlet: 1/3 súlyban saját tőke, 2/3 súlyban a három év átlagos adózott eredményéből 15%-os tőkésítési rátával számított hozamérték |
| Belföldi ingatlan | 12 hónapon belüli vételár → legfeljebb 10 éves, indexált vételár → NAV értékelési modell; független értékbecslés választható |
| Bankbetét, készpénz | Év végi egyenleg, névérték |
| Tartozások | Levonhatók, ha igazoltak és pl. közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt kölcsönszerződésen alapulnak |
A nyereséges családi vállalkozás így jóval többet érhet a képlet szerint, mint a könyv szerinti értéke – ezért a határ közelében lévőknek próbaszámítást érdemes végezni (hvg).
Házastársak és gyermekek: a házastársak külön adóalanyok, mindkettőjüket megilleti az 1 milliárd forintos határ. A közös vagyont elsősorban a házassági vagyonjogi szerződés, ennek hiányában közös nyilatkozat, végül fele-fele arány szerint kell megosztani. A kiskorú gyermek vagyona főszabályként a szülőnél számít, kivéve a gyermek által örökölt és saját keresményéből szerzett vagyont.
Vagyonadó: mit érdemes jogi oldalról most átnézni?
A legfontosabb határidő a 2026. december 31-i fordulónap: az akkor fennálló vagyoni állapot számít. Visszafordíthatatlan lépéseket a végleges törvény ismeretében, szakértővel érdemes tenni.
- Vagyonleltár és próbaszámítás: vagyonelemek országonként és eszköztípusonként, a hozzájuk tartozó hitelekkel; cégrészesedésnél a tervezet szerinti képlettel.
- Házassági vagyonjogi szerződés: a tervezet elsősorban ezt veszi alapul a közös vagyon megosztásánál. Közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratba kell foglalni, és nem csak adózási, hanem válási és öröklési következményei is vannak.
- Tartozások okiratolása: a családon belüli vagy cégkölcsönök csak megfelelő formában dokumentálva vonhatók le. A szóbeli vagy hiányos kölcsönszerződés itt közvetlen adóhátrányt okozhat.
- Bizalmi vagyonkezelés és magánalapítvány: a tervezet szerint önálló adóalanyok, a kapcsolt konstrukciók együttesen csak egyszer kapják meg az 1 milliárdos határt, a már működőknek pedig 30 napon belül be kell jelentkezniük a NAV-hoz. A meglévő szerződéseket és alapító okiratokat érdemes átvizsgálni.
- Generációváltás, ajándékozás: a leszármazóknak történő ajándékozás illetékmentes, de a tervezet szerint a NAV már a kormányzati szándék 2026. május 14-i közzétételétől vizsgálhatja a vagyonmozgásokat, és az adó megkerülésére irányuló ügyleteket figyelmen kívül hagyhatja (ICT Europa). Csak valós, gazdaságilag és családjogilag is megalapozott, szabályosan okiratolt átruházás védhető.
- Likviditás: ha a vagyon cégben vagy ingatlanban van, előre kell tervezni, miből fizethető az éves adó, illetve mikor indokolt fizetési könnyítést kérni.
A vagyonadó és az öröklés szorosan összefügg: az örökölt vagyon már az örökösnél számít bele a vagyonadó alapjába. Erről bővebben: Hagyatéktervezés: végrendelet és haszonélvezet (belső link: /hagyatektervezes-vegrendelet-haszonelvezet).
Gyakran ismételt kérdések: vagyonadó 2027
Mekkora vagyon felett kell vagyonadót fizetni? A tervezet szerint akkor, ha a tartozásokkal csökkentett nettó vagyon meghaladja az 1 milliárd forintot. Az adót csak az e feletti rész után kell megfizetni.
Mikor kell először fizetni? A 2026. december 31-i vagyoni állapot alapján, 2027. augusztus 31-ig kellene bevallani és megfizetni.
Beleszámít a saját lakásom a vagyonadó alapjába? Igen, a tervezet nem ad mentességet a lakóingatlanra; csak a fizetési könnyítésnél veszi figyelembe.
Összeadják a házastársak vagyonát? Nem. A házastársak külön adóalanyok, és mindkettőjüket külön megilleti az 1 milliárd forintos határ.
Megoldás lehet a bizalmi vagyonkezelés vagy alapítvány? A tervezet szerint nem kerülőút: ezek önállóan adóznak, és a kapcsolt konstrukciók csak egyszer használhatják az értékhatárt.
Végleges már a szabályozás? Nem. A cikk a 2026. október 6-án közzétett tervezeten alapul; a parlament által elfogadott szöveg eltérhet.
Segítségre van szüksége?
A vagyonadó bevezetése előtt a Bodó Barbara Ügyvédi Iroda segít a házassági vagyonjogi szerződések, kölcsönszerződések és ajándékozási szerződések elkészítésében, a meglévő vagyonkezelési struktúrák jogi átvilágításában, valamint a generációváltás és az öröklés megtervezésében – szükség esetén adószakértővel együttműködve. Foglaljon időpontot online konzultációra a drbodobarbara.hu oldalon.
A cikk általános tájékoztatás a vagyonadó 2026. október 6-i törvénytervezete alapján, nem minősül adó- vagy jogi tanácsnak. Állapot: 2026. október 22.